Ma egy fénynapnyira kerül a Földtől a Voyager–1: egy rádióüzenet 24 óra alatt ér el hozzá – mit jelent a fénynap?
A NASA szerint ma, magyar idő szerint 11:16:07-kor éri el a Voyager–1 azt a távolságot, amelyet a fény 24 óra alatt tesz meg: pontosan 25 902 068 356 kilométert. Ettől a pillanattól egy parancs egy teljes nap alatt jut el a szondához.
A NASA szerint a Voyager–1 űrszonda ma, 2026 november 18-án 5:16:07-kor, keleti parti idő szerint, magyar idő szerint 11:16:07-kor éri el azt a távolságot, amelyet a fény 24 óra alatt tesz meg. Ez a fénynap: nem időtartam, hanem távolság. A NASA pontosan 16 094 799 096 mérföldet, azaz 25 902 068 356 kilométert ad meg. A hivatalos oldal azt írja, hogy ezt a mérföldkövet eddig egyetlen ember alkotta tárgy sem érte el. Ettől a pillanattól egy rádióüzenet, vagyis egy parancs 24 óra alatt jut el a szondához; a válaszra újabb 24 órát kell várni. A cikk a NASA időpontját használja, és azt váltja át közép-európai időre: a 5:16:07 EST hat órával későbbi, 11:16:07 CET.
A fény a világegyetem leggyorsabb hírvivője. A NASA szerint semmi sem terjed gyorsabban nála, és ez minden elektromágneses sugárzásra igaz, a látható fényre éppúgy, mint a rádióhullámra, amellyel a szondával beszélünk. A fény másodpercenként körülbelül 186 000 mérföldet, a letöltési oldalon kerekítve 299 000 kilométert tesz meg. Innen érthető, miért kellett a Voyager–1-nek csaknem fél évszázad, hogy egyetlen fénynapnyi távolságra jusson. A NASA a Hold átlagos távolságát 384 400 kilométernek írja, amit a fény 1,3 másodperc alatt szel át; a Nap 8,3 fényperecre, nagyjából 8 perc 20 másodpercre van, mintegy 150 millió kilométerre. A Mars távolsága a pályák miatt változik, egy rádióüzenet három és 22 perc között érhet oda. A Naprendszer legtávolabbi bolygója, a Neptunusz átlagosan 4,5 milliárd kilométerre van, ez 4 fényóra és 10 fényperec; a Voyager–2, óránként mintegy 35 000 mérföldes sebességgel, 12 év alatt ért oda.
A fényév, a fény egy év alatt megtett útja, a NASA szerint körülbelül 9,46 billió kilométer. A hozzánk legközelebbi idegen csillagrendszer, a Proxima Centauri, 4,24 fényévre van. A 24.hu, a Science Alertre hivatkozva, azt írja, a Voyager–1 mai tempójával nagyjából 74 000 évbe telne ezt a távolságot megtenni; ez a lap összevetése, nem a NASA saját, a fénynapos oldalán közölt száma. A következő nagyobb galaxis, az Androméda, a NASA szerint mintegy 2,5 millió fényévre van. Ezek a példák azt mutatják, hogy a 25,9 milliárd kilométer a mindennapi mércével óriási, a csillagközi térben viszont még mindig csak a kapu.
Honnan indult, és merre tart a szonda? A NASA animációja szerint a Voyager–1 1977 szeptember 5-én startolt, két héttel ikertestvére, a Voyager–2 után, majd a Jupiter és a Szaturnusz után, 1980-ban letért a bolygók pályájáról a csillagközi tér felé, ahová 2012 augusztusában lépett be. A letöltési oldal azt írja, a két Voyager történelmi felfedezéseket tett a Jupiternél és a Szaturnusznál, a Voyager–2 pedig eddig az egyetlen űreszköz, amely az Uránuszt és a Neptunuszt is meglátogatta, és mindkét szonda ma a Nap részecskéiből és mágneses mezejéből álló buborékon kívül, a csillagközi térben küld adatokat. A NASA szerint, amikor a Voyager–1 ma elérkezik a fénynapos határhoz, 49 éve, két hónapja és 11 napja lesz úton. Sebessége a hivatalos oldal szerint közel 38 000 mérföld, azaz 61 000 kilométer óra alatt; a 24.hu 61 100 kilométert ír, a cikk a NASA kerekített 61 000-es értékét veszi alapul.
A célirány a NASA szerint az AC +79 3888, más néven Gliese 445, egy 17 fényévnél távolabbi, a Kis Medve csillagképben lévő, kevéssé ismert csillag. A szonda várhatóan 40 000 év múlva halad el tőle mintegy 1,7 fényévre. A Voyager–2 más pályán haladt, hogy az Uránuszt és a Neptunuszt is elérje, és a NASA szerint 2035 novemberében, kilenc év múlva érheti el a saját fénynapos távolságát. Mindkét szonda aranylemezt visel, hangokkal és képekkel a Földről; a NASA úgy fogalmaz, hogy az ismeretlenbe tartó követekként járnak. A 24.hu azt is írja, a plutóniumos generátorok fokozatosan merülnek, és a mérnökök fűtést és műszereket kapcsolnak le, hogy a 2030-as évekig tartani tudják a kapcsolatot; ezt a lap állításaként közöljük, a fénynapos NASA-oldal ezt a részletet nem említi.
A mérföldkő tehát távolság, nem születésnap, és ma délelőtt, magyar idő szerint 11:16:07-kor következik be. A Hera szonda megérkezéséről szóló cikkünk egy jóval közelebbi, a Föld védelmét szolgáló küldetést mutat be; a Voyager–1 ettől fényórákkal, sőt már egy teljes fénynappal arrébb jár. A Hubble sorsáról szóló írásunk azt idézi, hogy a NASA a Föld közelében keringő távcső jövőjét is tervezi, miközben a Voyager már a Naprendszer buborékján kívül küld jelet. A novemberi égbolteseményekről szóló cikkünk a közelünkben látható jelenségeket gyűjti össze; a fénynap ettől abban különbözik, hogy szabad szemmel nem látszik, csak a távolság és a 24 órás késleltetés teszi érzékelhetővé. A NASA a küldetést a Jet Propulsion Laboratory, a Caltech részlege kezeli; a hivatalos képek kreditje NASA/JPL-Caltech.
Gyakori kérdések
Mikor éri el ma a Voyager–1 az egy fénynapos távolságot?
A NASA szerint 2026 november 18-án 5:16:07-kor, keleti parti idő szerint, ami magyar idő szerint 11:16:07. A cikk ezt az időpontot használja. Ettől a pillanattól egy rádióüzenet 24 óra alatt ér a szondához, a válaszra újabb 24 óra kell.
Mit jelent a fénynap, és milyen messze van ez?
Távolság, nem időtartam: annyi út, amennyit a fény 24 óra alatt megtesz. A NASA pontosan 25 902 068 356 kilométert, 16 094 799 096 mérföldet ad meg. A kerekített, „körülbelül 26 milliárd kilométeres” megfogalmazás ugyanerre a számra utal.
Ez az első ember alkotta tárgy, amely ilyen messzire jutott?
Igen, a NASA szerint ez a mérföldkő eddig egyetlen ember alkotta tárgynál sem fordult elő. A Voyager–1 1977 szeptember 5-én indult, 2012 augusztusában lépett a csillagközi térbe, és ma is küld adatokat. Ikertestvére, a Voyager–2 a NASA szerint 2035 novemberében érheti el a saját fénynapos távolságát.
Hová tart, és mikor érkezik egy másik csillaghoz?
A NASA szerint a Gliese 445, más néven AC +79 3888 felé tart, és 40 000 év múlva haladhat el tőle mintegy 1,7 fényévre. A Proxima Centauri 4,24 fényévre van; a 24.hu szerint a mai tempóval nagyjából 74 000 évbe telne ezt elérni, de a szonda nem arra tart.
Milyen gyorsan halad a szonda?
A NASA közel 38 000 mérföldet, azaz 61 000 kilométert ír óránként. Amikor eléri a fénynapos határt, a hivatalos oldal szerint 49 éve, két hónapja és 11 napja lesz úton. A fényhez képest ez még mindig lassú: a fény ugyanazt az utat egyetlen nap alatt teszi meg.
Források
- Voyager 1: What Is a Light-Day – NASA Science
- Voyager One Light-Day Downloads – NASA Science, Fotó: NASA/JPL-Caltech
- Történelmi pillanat: ma éri el az egy fénynapos távolságot a Voyager–1 – 24.hu, a Science Alertre hivatkozva
Kapcsolódó cikkek
A HungaroMet szerdára, az Index szerint, szinte az egész országra elsőfokú zivatarfigyelmeztetést adott ki, Győr-Moson-Sopron, Veszprém, Zala és Vas vármegye kivételével. A met.hu 06:11-es szövege 55–70 kilométer per órás lökésről ír; a figyelmeztetés napközben változhat.
Az ESA szerint a Hera bolygóvédelmi szonda megérkezett a Didymos–Dimorphos kettőshöz, és 25–30 kilométerről megkezdte a vizsgálatát. A Dimorphos első részletes, becsapódás utáni képeit november 25-én, 18:30-tól, közép-európai idő szerint teheti közzé az ügynökség; a tartalmukat a cikk nem találgatja.
A United Launch Alliance Vulcan rakétája vasárnap, magyar idő szerint 18:40-kor indult Cape Canaveralről 40 Amazon Leo műholddal, de a ULA szerint a repülés tizedik percében rendellenesség lépett fel, és a rakomány nem jutott pályára. Az ok egyelőre ismeretlen, vizsgálat indul.
Következő cikkek
Olvass tovább
NapiInfo szerkesztőség
A cikket a NapiInfo szerkesztősége írta és ellenőrizte a fent felsorolt források alapján. Az AI-eszközök szerepéről az AI-használat oldalon olvashatsz.
Kérdésed vagy észrevételed van?
Pontatlanságot találtál, vagy fontos információ hiányzik? Jelezd nekünk a cikk linkjével és az ellenőrizhető forrással.
A témaválasztásról, a forrásokról és az AI-eszközök szerepéről a szerkesztési elveinkben olvashatsz.
Kövesd a NapiInfót Facebookon, és oszd meg a tapasztalatodat