Félmilliós bírság egy halálos szívinfarktus miatt: mikor kell azonnal EKG?
Ötszázezer forintra bírságolta a hatóság a budapesti Szent Imre Kórházat, mert egy 89 éves nőnél nem végeztek EKG-t, és nem ismerték fel időben az infarktust. Az ügy tanulsága mindenkinek fontos: idősebb korban az infarktus nem mindig a megszokott mellkasi fájdalommal jelentkezik.
Ötszázezer forintos bírságot szabott ki a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) a Dél-Budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórházra. A hatóság szakmai mulasztásokat és dokumentációs hiányosságokat állapított meg egy 89 éves nő sürgősségi ellátásában: az asszonynál nem ismerték fel időben a szívinfarktust, és néhány órával azután, hogy saját felelősségére elhagyta a kórházat, otthonában meghalt. Az ügyet a Direkt36 tárta fel, az Index és a HVG vasárnap számolt be róla.
Mi történt a sürgősségin?
Az Index összefoglalója szerint az idős nő éles, kisugárzó hátfájdalommal, fulladással és halálfélelemmel érkezett a kórház sürgősségi osztályára. Az állapotfelmérést végző ápolók nem készítettek EKG-t, pedig a beteg ezt kérte is. Az NNGYK későbbi vizsgálata megállapította, hogy az EKG elmaradása szakmai mulasztásnak minősül, hiszen ez a vizsgálat gyorsan kimutathatta volna a szívinfarktust.
A hatóság a beteg besorolását is kifogásolta. A sürgősségi osztályon a beérkezőket állapotuk szerint rangsorolják, ezt nevezik triázsnak. Az asszonyt a „kevésbé sürgős” kategóriába sorolták, ami azt jelentette, hogy akár hat-nyolc órát is várnia kellett volna az orvosi vizsgálatra és a vérvétel eredményére. A szakvélemény szerint a tünetei alapján a „sürgős” kategóriába kellett volna kerülnie, így fél órán belül orvosnak kellett volna megvizsgálnia. A hatóság azt is megállapította, hogy az ambuláns lapról hiányzott a fájdalom erősségének rögzítése, pedig a nő által jelzett erős fájdalom szintén sürgősebb besorolást indokolt volna.
A beszámoló szerint az asszony állapota a várakozás alatt romlott. Úgy érezte, hogy csak vesztegeti az idejét, ezért este fél tízkor saját felelősségére elhagyta az intézményt, hogy magánúton próbáljon gyorsabban orvoshoz jutni. Néhány órával később otthonában meghalt.
A bírság és a kórház válasza
A hatósági vizsgálatot a nő fia kezdeményezte, aki hivatalos panaszt nyújtott be az NNGYK-hoz. Az NNGYK a Direkt36 megkeresésére azt közölte, hogy 500 ezer forint egészségügyi bírságot szabott ki, amelyet az intézmény rendezett, és kötelezte a szolgáltatót a szakmai szabályok maradéktalan betartására, különösen a kórházi felvétel indokoltságának megalapozott elbírálására.
Ezt is olvasd el: A GLP-1-kezelés hosszabb szünete a szív-érrendszeri védelem gyengülésével járt
A kórház korábbi belső vizsgálata még nem talált mulasztást, később azonban tudomásul vette a hatóság megállapításait. Az Index szerint azóta több betegbiztonsági intézkedést vezettek be. Reggel és este tíz óra között a korábbi egy helyett már két dolgozó végzi párhuzamosan a sürgősségire érkezők állapotfelmérését, az osztályvezető vagy helyettese naponta átnézi a triázs dokumentációját, és kéthetente osztálymegbeszélést tartanak a problémás esetekről. A kórház mintegy két évvel a nő halála után részvétét fejezte ki a családnak.
A nő fia a Direkt36-nak adott, az Index által idézett nyilatkozatában örvendetesnek nevezte, hogy a hatóság megállapította a felelősséget, de a bírságot inkább jelképes összegnek tartja. Azt sem érti, miért csak a tragédia után vezették be ezeket az alapvetőnek tűnő ellenőrzéseket.
Miért nem mindig egyértelmű egy infarktus?
A legtöbben a szorító, mellkasi fájdalmat kötik a szívinfarktushoz, és valóban ez a leggyakoribb tünet. A Mayo Clinic betegtájékoztatója szerint ugyanakkor a tünetek nagyon eltérőek lehetnek: van, akinél enyhék, van, akinél súlyosak, és olyan is előfordul, akinél szinte nincsenek. A fájdalom vagy kellemetlen érzés kisugározhat a vállba, a karba, a hátba, a nyakba, az állkapocsba, a fogakba vagy a felhasba.
Különösen fontos, hogy egyes csoportoknál, így a nőknél, az idősebbeknél és a cukorbetegeknél a panaszok olyanok lehetnek, mintha semmi közük nem volna a szívhez. A Mayo Clinic példaként a hányingert, illetve a nyakban vagy a hátban jelentkező, egészen rövid fájdalmat említi. A brit egészségügyi szolgálat (NHS) tájékoztatója a gyomorrontásra emlékeztető, égő, teltségérzéssel járó panaszt, a verejtékezést, a hányingert és a sápadt vagy szürkés bőrt is a lehetséges tünetek közé sorolja.
A Mayo Clinic arra is figyelmeztet, hogy sok infarktust órákkal, napokkal vagy akár hetekkel korábban figyelmeztető jelek előznek meg. Ilyen lehet a visszatérő mellkasi fájdalom vagy nyomás, amely pihenésre sem múlik el. A kockázat az életkorral nő, nagyjából 45 éves kortól kezdve.
Tünetek, amelyeknél nem szabad várni
A két egészségügyi forrás alapján az alábbi panaszoknál azonnal segítséget kell hívni:
- Szorító, nyomó mellkasi fájdalom, különösen ha a karba, a nyakba, az állkapocsba vagy a hátba sugárzik.
- Hirtelen jelentkező, erős fulladás, amikor a beteg alig kap levegőt vagy nem tud beszélni.
- Mellkasi panasz hányingerrel, hideg verejtékkel vagy szédüléssel.
- Sápadt, szürkés vagy kékes bőr és ajkak.
- Eszméletvesztés.
Magyarországon az egységes segélyhívó szám a 112. Az NHS azt tanácsolja, hogy infarktus gyanújakor senki ne vezessen maga a kórházba. A Mayo Clinic szerint aszpirint csak akkor vegyen be valaki, ha ezt egészségügyi szakember vagy a mentésirányító javasolja, és az aszpirin miatt ne késlekedjen a segélyhívással.
Ezt is olvasd el: Egy húszfős vizsgálatban javultak a depressziós tünetek az étrendváltás után
Miért éppen az EKG?
Az NHS összefoglalója szerint az infarktus megállapításához EKG-ra és vérvizsgálatra van szükség. Az EKG a szív elektromos működését rögzíti, így a szívizom károsodására utaló jelek gyorsan láthatóvá válhatnak. A Mayo Clinic leírása szerint az orvosok az EKG-n látható jellegzetes eltérések alapján is osztályozzák az infarktusokat, és bizonyos típusok azonnali beavatkozást igényelnek. Ezért olyan fontos, hogy szívre utaló panasz esetén a vizsgálat ne csússzon órákat.
Ha valaki ilyen tünetekkel érkezik a sürgősségire, vagy hozzátartozóként kíséri, érdemes a felvételnél világosan elmondani, mikor kezdődtek a panaszok, milyen erős a fájdalom, és hová sugárzik. Ha a tünetek közben rosszabbodnak, azt is jelezni kell az ápolónak, mert a besorolás a beteg aktuális állapotától függ.
Tudtad?
A triázs szó a francia „válogatás” jelentésű kifejezésből ered. A sürgősségi osztályokon ez a rendszer dönti el, ki kerül előbb orvos elé: nem az érkezés sorrendje számít, hanem az, mennyire súlyos és sürgős a beteg állapota. A Szent Imre-ügyben éppen ezen a ponton csúszott el az ellátás, ezért vezettek be a kórházban azóta szigorúbb, napi ellenőrzést.
Gyakori kérdések
Mennyi volt a bírság? Ötszázezer forint, amelyet az NNGYK közlése szerint a kórház már rendezett.
Miért kifogásolta a hatóság a besorolást? A szakvélemény szerint a nő tünetei alapján fél órán belül orvosnak kellett volna megvizsgálnia, nem órák múlva.
Ki tárta fel az ügyet? A Direkt36, a hatósági eljárást pedig az elhunyt nő fiának panasza indította el.
Források
Következő cikkek
Olvass tovább
Egy több mint 333 ezer, 2-es típusú cukorbeteg amerikai veteránt követő elemzésben a GLP-1-gyógyszerek abbahagyása vagy hosszabb megszakítása magasabb szív-érrendszeri kockázattal társult. Az eredmények összefüggést mutatnak, ezért egyéni gyógyszerváltoztatásról kezelőorvossal érdemes dönteni.
Egy amerikai pilotvizsgálat résztvevői több mint 85 százalékkal csökkentették az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztását, és több depresszióskála szerint is javulást mutattak. Az eredmény ígéretes, de a kis létszám miatt még nagyobb kutatásnak kell megerősítenie.
A társas helyzetek előtti mondatpróba, a szemkontaktus kerülése vagy az események utólagos újrajátszása átmenetileg megnyugtathat, de szakértők szerint a szorongás körforgását is fenntarthatja. Fontos különbség van az alkalmi félénkség és aközött, amikor a félelem már akadályozza a mindennapi életet.
Brit adatok és szakértői tapasztalatok szerint több fiatal választ edzőtermi gépeket és erősítő gyakorlatokat a hagyományos kardió mellé vagy helyett. A változás mögött az erőnlét, a társas élmény és az online minták is szerepet kaphatnak, miközben a futás továbbra is az egyik leggyakoribb mozgásforma.
Egy kanadai PET-vizsgálatban a hosszú COVID-dal élőknél alacsonyabb értékeket mértek a dopamint termelő idegsejtek állapotát jelző markerből. Az eredmény lehetséges biológiai magyarázatot adhat a motivációvesztésre, a lelassult mozgásra és egyes memóriazavarokra, de még nem jelent kész kezelést.
NapiInfo szerkesztőség
A cikket a NapiInfo szerkesztősége írta és ellenőrizte a fent felsorolt források alapján. Az AI-eszközök szerepéről az AI-használat oldalon olvashatsz.
Kérdésed vagy észrevételed van?
Pontatlanságot találtál, vagy fontos információ hiányzik? Jelezd nekünk a cikk linkjével és az ellenőrizhető forrással.
A témaválasztásról, a forrásokról és az AI-eszközök szerepéről a szerkesztési elveinkben olvashatsz.
Kövesd a NapiInfót Facebookon, és oszd meg a tapasztalatodat