Fix vagy változó kamat? Így hat a kamatperiódus a hiteltörlesztő részletre – és mikor kell értesítenie a banknak
A fix kamat a futamidő végéig, a kamatperiódusokban rögzített kamat 5–20 évig tarthatja a törlesztőt. Változás előtt a banknak legalább 90 nappal szólnia kell. A cikk nem hiteltanács.
A fix vagy változó kamat, illetve a kamatperiódus azt dönti el, meddig marad ugyanakkora a hiteltörlesztő részlet, és mikor változhat. Az MNB fogyasztóvédelmi oldala három típust különít el: a futamidő végéig rögzített kamatot, a kamatperiódusokban rögzített kamatot, és a referencia-kamatlábhoz kötött változó kamatot. Ez a cikk nem hiteltanács, és nem mondja meg, melyik konstrukció éri meg; a kamatperiódus fordulónapja előtt a banknak legalább 90 nappal szólnia kell az új kamatról és a várható törlesztőről.
Mit jelent a fix kamat, a kamatperiódus és a változó kamat?
Az MNB a jelzáloghitelek kamatkockázatairól szóló oldalán azt írja: a kamatok változásának irányát és mértékét nem lehet előre kiszámítani. A kamatok csökkenése mérsékli a törlesztőrészletet, a növekedés viszont emeli. Minél hosszabb ideig rögzített a kamatláb, annál tovább marad változatlan a részlet. Ha a kamat a futamidő végéig rögzített, a fizetendő kamat és a törlesztő a hitel lejáratáig állandó.
A „fair bank” előírások alapján a jegybank három csoportot különböztet meg. A futamidő végéig rögzített, vagyis teljesen fix kamatozásnál a kamat a szerződés szerint nem változik, ezért a törlesztési teher a futamidő végéig kiszámítható. A kamatperiódusokban rögzített kamatozásnál a kamatperiódus alatt a kamatláb és a törlesztő változatlan marad, hosszabb távon 5, 10, 15 vagy akár 20 évig. A kamat kizárólag a kamatperiódus lejártakor módosulhat, az MNB oldalán közzétett kamatváltoztatási mutató értékével. A kamatperiódus tehát az az időszak, amely alatt a kamat nem változik; a kamatperiódus fordulónapja az a pont, amikor ez a rögzítés lejár, és új kamat jöhet.
A referencia-kamatlábhoz kötött, azaz változó kamatozásnál az ügyleti kamat referenciakamatból – az MNB példájában például BUBOR-ból – és kamatfelárból áll. Ezt meghatározott időközönként a referenciakamathoz kell igazítani, ami minden esetben hatással van a törlesztőre. A részlet akkor is módosulhat, ha a kamatfelár változik, feltéve, hogy a felár nincs a futamidő végéig rögzítve; a felár módosításának mértékét a kamatfelár-változtatási mutató mutatja. Az MNB szerint ebbe a típusba tartoznak a 2015-ben forintosított devizaalapú hitelek és a devizahitelek is.
A jegybank azt is leírja, hogy a hosszabb távra rögzített kamatozású hitelek kamata jellemzően magasabb a változó kamatozású konstrukciókénál, de hosszabb időre védelmet ad a kamat, és vele a törlesztő rövid időn belüli, jelentős emelkedése ellen. A hitelfelvétel előtti tanácsok oldala ugyanezt a különbséget fogalmazza meg a fix és a változó kamat között, és a kamatperiódust úgy határozza meg, mint azt az időszakot, amely alatt a hitelkamat nem változik. Ezt itt az MNB szövegeként közöljük, nem ajánlásként arra, hogy melyik hitelt válaszd.
| Kamatozás típusa az MNB szerint | Meddig állandó a törlesztő? | Mikor változhat a kamat? |
|---|---|---|
| Kamatperiódusokban rögzített | A periódus alatt, jellemzően 5, 10, 15 vagy 20 évig | Csak a periódus lejártakor, a kamatváltoztatási mutató szerint |
| Referencia-kamatlábhoz kötött (változó) | A referenciakamat időközei között | A referenciakamathoz igazításkor, és a felár változásakor is, ha a felár nincs végig rögzítve |
Mikor kell a banknak szólnia, és mit nem dönt el ez a cikk?
Az MNB gyakran ismételt kérdései szerint, ha a hitel kamatfeltételei módosulnak, a pénzügyi intézmény a kamatperiódus lejáratát megelőzően, legalább 90 nappal köteles tájékoztatást adni az új kamatperiódusban alkalmazott kamat vagy kamatfelár mértékéről, a módosítás után fizetendő törlesztőrészletek várható összegéről, és arról is, ha megváltozik a törlesztők száma vagy gyakorisága. A 90 nap naptári nap: ugyanebben a GYIK-ben a jegybank rögzíti, hogy ahol napot említ, ott naptári napot kell érteni.
Ugyanez a tájékoztató azt is írja: ha a kamatperiódus lejárta után a kamat vagy a kamatfelár a fogyasztó számára hátrányosan változik, a szerződést költség- és díjmentesen fel lehet mondani. A szándékot a kamatperiódus lejártát megelőzően 60 nappal írásban kell közölni a pénzügyi intézménnyel, és a fennálló tartozást rendezni kell. Ez nem automatikus kamatbefagyasztás, hanem a jegybank által leírt, szerződéses lehetőség; a saját szerződés pontos szövege a mérvadó.
Ebben a cikkben nem közlünk konkrét banki kamatot, és nem mondjuk meg, hogy a fix vagy a változó kamatozású hitel éri meg. A törlesztő kiszámításának képletéről és a THM jelentéséről korábban külön cikkben írtunk; az előtörlesztés szabályai más szögben, a díjmentes sávval együtt szintén önálló téma. Aki a saját számokkal akar játszani, a honlap hiteltörlesztő kalkulátorát használhatja, a saját futamidejével és kamatával; az itteni táblázat nem helyettesíti azt, és nem egy konkrét ajánlat.
A kamattípus a hiteltermék része, nem csak a kamatperiódus matematikai definíciója. A Wekerle Plusz hitel banki elérhetőségéről szóló cikkünk más termékről szól; a kamatozás módját ott is a saját szerződés és a banki tájékoztató dönti el, nem ez az összefoglaló. Az MNB azt javasolja, a szolgáltatók ajánlatait hasonlítsuk össze, és a szerződésmódosításhoz kapcsolódó díjakról előzetesen érdeklődjünk – ez tájékoztatás, nem annak a megmondása, melyik bankot válaszd. A kamatperiódus fordulónapja ezért nem meglepetésdátum kellene legyen: a 90 napos tájékoztatás éppen arra való, hogy a várható új törlesztőt időben lássa a szerződő, és – ha a változás hátrányos – mérlegelhesse a felmondás 60 napos, írásbeli lehetőségét is.
Gyakori kérdések
Mit jelent a kamatperiódus?
Az MNB szerint az az időszak, amely alatt a hitelkamat nem változik; kamatperiódusokban rögzített hitelnél ez jellemzően 5, 10, 15 vagy akár 20 év, és a kamat csak a periódus lejártakor módosulhat.
Mi a különbség a fix és a változó kamat között?
A futamidő végéig rögzített, fix kamat a szerződés szerint nem változik; a változó kamat referencia-kamatlábhoz, például a BUBOR-hoz igazodik, és a törlesztőt is módosíthatja.
Mikor kell a banknak szólnia, ha változik a törlesztőm?
Az MNB GYIK szerint a kamatperiódus lejárta előtt legalább 90 nappal kell tájékoztatni az új kamatról vagy felárról és a várható törlesztőről.
Melyik éri meg: a fix vagy a változó kamat?
Ezt a cikk nem dönti el, és nem ad hiteltanácsot. Az MNB azt írja, hogy a hosszabb rögzítés jellemzően magasabb kamattal jár, de tovább véd a törlesztő hirtelen emelkedése ellen.
Felmondhatom a szerződést, ha a kamat emelkedik?
Az MNB szerint, ha a kamatperiódus lejárta után a kamat vagy a felár hátrányosan változik, a szerződés költség- és díjmentesen felmondható, a lejárat előtt 60 nappal, írásban, a fennálló tartozás rendezésével.
Források
Kapcsolódó cikkek
A kormany.hu és az MTI szerint a november 10-i VKF-ülésen közeledtek az álláspontok a 2027-es minimálbérről és a garantált bérminimumról, de megállapodás nem született. A 9 százalékos szja az MTI szerint lehet jövőre; a sajtóban szereplő forintösszegek csak értesülések.
A 24.hu a BiztosDöntés.hu-ra hivatkozva azt írja, hogy ma, november 16-tól az OTP-nél és az MBH-nál is igényelhető a Wekerle Plusz lakáshitel, így már hat banknál érhető el. A bankok többnyire a kezdeti költségekből adnak kedvezményt.
A jutalom adózása 2026-ban kedvezmény nélkül 15 százalék szja és 18,5 százalék tb-járulék: a bruttó 66,5 százaléka marad. A 30 év alattiak szja-mentessége az anyákra vonatkozik, nem mindenkire.
Következő cikkek
Olvass tovább
NapiInfo szerkesztőség
A cikket a NapiInfo szerkesztősége írta és ellenőrizte a fent felsorolt források alapján. Az AI-eszközök szerepéről az AI-használat oldalon olvashatsz.
Kérdésed vagy észrevételed van?
Pontatlanságot találtál, vagy fontos információ hiányzik? Jelezd nekünk a cikk linkjével és az ellenőrizhető forrással.
A témaválasztásról, a forrásokról és az AI-eszközök szerepéről a szerkesztési elveinkben olvashatsz.
Kövesd a NapiInfót Facebookon, és oszd meg a tapasztalatodat